Katát a Waldorf óvoda alapításakor ismertem meg. Elhivatott volt, reménytelen helyzetekben is kitartó és lelkesítő, és mindig lehetett rá számítani. Lelkesedése sosem hagyott alább és hamar kiderült: mindenkit ismer és őt is jól ismerik a városban. Ezt a képességét örömmel ajánlja fel a köz javára, Híd-emberként köti össze azokat, akiknek egymásra van szüksége.
Hamar eljött a nap, amikor személyesen is felkerestem a rendelőjében. Négy gyermekkel maradtam egyedül, amikor elveszítettük az édesapjukat és a gyerekek olyan kicsik voltak még, hogy a Craniosacralis terápián kívül mást nem is tudtam volna elképzelni nekik. Ezzel a módszerrel még az izgő-mozgó fiam is megszelidült, rendre elaludt a kezelések alatt.
Emlékszem, amikor nagyon nehéz volt, szinte éjjel nappal ugrásra kész állapotban léteztem, befeszült izmokkal és a kezelés során kikapcsolta bennem ezt az Alarm rendszert. Csak ültem ott, csak ültem és hosszú hónapok után egy mély sóhajtással először vettem újra igazán levegőt.
Még a Pilatest is ő ismertette meg velem, együtt mentünk el az első órára. Azóta a legjobb hát (sőt mindent is) egyenesítő mozgásforma, amit csak ismerek.
Tíz éve járunk hozzá, már mindenki tudja a családban, hogy izomsérüléseknél, fájó derekaknál, lelki nyűgöknél csak hívni kell, (gyorsan!, mert alig van hely J )és Kata segít. És tényleg segít. Minden alkalommal úgy jövünk ki tőle, hogy „Istenem, de jó, már nem fáj!”
Lendvai Katica